Az asztmás betegségek leggyakoribb típusa annak allergiás fajtája. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. A tavaszi-nyári pollenszezonban magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

Eltérő kiváltó okok, azonos tünetek

Az asztmás betegségnek különböző típusai léteznek. Attól függően, hogy a panaszokat mi váltja ki, beszélhetünk például fizikai terhelésre rosszabbodó-, foglalkozási-, vagy allergiás asztmáról – mondja dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. A betegség típusától függetlenül, az asztmás betegek állapotát rendszerint rontja és könnyen rohamot is provokálhat a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is. Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre - hatására is felerősödnek. A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés.

A kiváltó okok keresése

Az allergiás asztma vizsgálata történhet Prick-teszt, vagy másnéven bőrpróba segítségével. Allergia esetén, az alkar bőrén ejtett vékony karcolásokra csepegtetett allergén körül duzzanat és vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik. Súlyos allergiás tünetek, szezonban történő vizsgálat, vagy antiallergiás gyógyszeres kezelés miatt, illetve terhesség esetén és 2 év alatti gyermekeknél az allergének azonosítása rendszerint vérvizsgálattal történik. Ekkor a vérben keringő specifikus IgE ellenes antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.

Életmódváltás és gyógyszeres kezelés

A panaszokat okozó allergének azonosítása után törekednünk kell rá, hogy a környezetünkben minimalizáljuk azok előfordulását. A pollennaptár segítségével és az aktuális heti pollenjelentésből tájékozódhatunk az adott növény virágzásáról és lakóhelyünk levegőjének pollenterheléséről.

Magas pollenértékeket mutató napokon tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban. A lakás szellőztetését ne a reggeli órákban végezzük, a pollen koncentráció rendszerint reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb.

A száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak. Csökkenthetjük az éjszaka belélegzett allergének mennyiségét, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.

Kertészkedés közben viseljünk allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.

Ha autóval utazunk, elindulás előtt javasolt legalább tíz percig alaposan kiszellőztetni, mert leállított motor mellett a gépjárműben por, pollenek halmozódnak fel. Menet közben ne az ablakokat húzzuk le, inkább a légkondicionálót használjuk, a szélvédőre irányítva.

A pollenek mindenütt jelen vannak a levegőben, így elkerülésük még a legnagyobb odafigyelés mellett sem valósítható meg teljes mértékben. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia. A gyógyszerek beállítása mindig egyénre szabottan történik. A tökéletes kezelés érdekében ne elégedjünk meg a recept nélkül kapható készítmények által nyújtott lehetőségekkel. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével, valódi javulás érhető el. Allergiás asztma kezelésében bizonyos esetekben megfontolandó az immunterápia alkalmazása is. Az évekig tartó kezelés segítségével a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Így az immunterápia jelentősen csökkentheti allergiás asztma esetén a rohamok gyakoriságát is.