A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára, a forintosításról szóló törvénynek megfelelően a februári törlesztőrészleteket ugyanis már a rögzített árfolyamon kell fizetni.

Erről Rogán Antal beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, kiemelve: ez a hitelesek számára óriási nyereség azok után, hogy 310 forint körül mozog a svájci frank árfolyama.
A kormánypárti frakcióvezető felidézte a korábbi parlamenti vitát és fényképes tablót mutatott fel azon ellenzéki képviselőkről, akik nem szavazták meg a forintosításra vonatkozó kormányzati előterjesztést. Kifejtette: az ellenzéki pártok képviselők közül 38-an mondtak nemet, név szerint említette az MSZP-ből Gőgös Zoltánt, Bangóné Borbély Ildikót, Hiszékeny Dezsőt, Korózs Lajost, Molnár Zsoltot és Tóbiás Józsefet, a Jobbik képviselői közült Vona Gábort, Sneider Tamást, Mirkóczki Ádámot, Hegedűs Lorántnét, Gyöngyösi Mártont, az LMP-sek közül Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Schmuck Erzsébetet és Sallai R. Benedeket, a független képviselők közül pedig Varju Lászlót, Szabó Tímeát és Kónya Pétert.
Egy átlagos hiteles - aki 2007-ben 20 éves futamidővel 7 millió forint kölcsönt vett fel - törlesztőrészlete a decemberi árfolyam alapján 77 ezer forint volt, ha nem rögzítették volna 256 forint 50 filléren az árfolyamot, akkor februártól 93 ezer forintot kellene fizetnie - ismertette. Így évi 180 ezer forintnak megfelelő összeget spórol meg – magyarázta a frakcióvezető, aki a parlament döntését bátornak és felelősnek nevezte. Időben döntöttek a devizahitelek forintosításáról és a bankok elszámoltatásáról – mondta. Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) előző napi döntése világossá tette, hogy a bankok időhúzó taktikája elbukott, az Ab kimondta: összhangban van az alaptörvénnyel és nem megkerülhető a bankok elszámoltatásáról szóló törvény végrehajtása.
Több mint 1,3 millió magyar család ezermilliárd forintot fog visszakapni, a devizahitelesek májusban, a forinthitelesek várhatóan október-novemberben - emelte ki.
Jelezte: miután lezárul a bankok elszámoltatása, a mostani 77 ezer forintos törlesztőrészlete egy átlagos devizahitelesnek - aki nem vett igénybe külön kormányzati segítséget - 52-54 ezer forint körül lesz. Igaz tehát az az állítás, hogy 25-30 százalékkal fog csökkenni májustól a devizahitelek törlesztőrészlete – közölte.
Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés. Ha elindul a hitelezés bővülése és a gazdasági növekedés újabb erőre kap - tartósan 2 százalékot meghaladó, illetve 3 százalék körüli mértéket ér el -, akkor el lehet gondolkodni a bankadó csökkentésén - jelentette ki.
Az RTL és a kormány közötti esetleges tárgyalásokról úgy nyilatkozott: ha volt ilyen, akkor a részleteiről a kihelyezett frakcióülésen kapnak tájékoztatást a kormányfőtől, és ez vonatkozik a reklámadót illető tervekre is. „Addig én más információval nem rendelkezem” – mondta Rogán Antal.
A letelepedési kötvényekre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki pártok azért kaptak hirtelen ilyen nagy erőre, mert látszik, sikeres a program, ötszázmillió eurót meghaladó olcsó forrást és húszmilliárd forintnyi kamatnyereséget hozott az államnak. Szeretnék, ha előbbi egymilliárd euróra nőne és a kamatnyereség is nagyobb lenne, ezért nem szándékoznak változtatni a programon, amely átlátható, az államnak csak bevétele van belőle - közölte, hozzátéve, hogy egyébként ezeket a kritikákat korábban is hallották már.