Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tűlevelűek, köztük a fenyőfélék géntérképe. Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelűek a dinoszauruszok korából származó fosszíliákra.

A Laval Egyetem kutatói és a kanadai erdőszolgálat szakemberei a tűlevelűek genomját hasonlították össze a virágos növények géntérképével. A két növénycsoportnak egyazon őse volt, ám mintegy 300 millió évvel ezelőtt "szétváltak útjaik".
A szakemberek a mind a tűlevelűekben, mind a virágos növényekben meglévő 157 géncsalád struktúráját vetették egybe. Megfigyelték, hogy a tűlevelűek genomja különösen stabil maradt az elmúlt 100 millió évben, miközben a virágos növényeké jelentősen megváltozott. Ez a változatlanság magyarázza a tűlevelűek alacsony fajrátáját. A világon jelenleg csupán 600 tűlevelű faj létezik, miközben a virágos növényeknél több mint 400 ezer figyelhető meg.
"Úgy tűnik, a tűlevelűek fejlődésük korai szakaszában egyensúlyt teremtettek környezetükkel, és még ma is mindenféle fortély nélkül virulnak szerte a világon, különösen a hűvös klímában. Velük ellentétben a virágos növények intenzív evolúciós nyomás alatt állnak, amikor túlélésükért, szaporodásukért harcolnak" - idézte Jean Bousquet professzort a Science Daily tudományos hírportál.